Garantált átváltozás, havonta egyszer.
„A transztánccal
kezdődött a vele való ismerkedésem. A hagyományos
kultúrákban megfigyelték, hogy a természet jelenségei, az embert
körülvevő dolgok állandó mozgásban vannak, a tűz, a víz, a
levegő, a föld, az állatok, és ennek van egy energiaáramlása.
Ezt az áramlást érthetjük meg legjobban, ha a természetben
fellelhető mozdulatokat, ritmusokat átvesszük, utánozzuk. Ebből
a szándékból, ebből a mozgásból alakult ki a transztánc. Ilyen
értelemben már az anyukája hasában úszkáló baba is
transztáncos, átveszi az anya szívobbanásának ritmusát, az őt
körülvevő környezet energiaáramlásával együtt mozog,
folyamatos transzban lehet. Jaj, most hogy ezt írom, de jó lenne
ott bent lenni...Vajon meg lehet-e innen érteni, hogy milyen az,
folyamatos egységben lenni az engem körülvevő valamivel? Vajon a
vágyakozás is megszűnne? Mi volna azzal az érzésemmel, hogy
valaki vagy valami örökké hív, és nekem mennem kell, mi volna az
elhivatottságommal, a valamit elérni akarásommal?
Időnként
visszamegyek valami hasonló egységállapotba, például úgy, hogy
fölszállok a huszonegyes buszra, és elmegyek a Jókai-klubba, ahol
Wilbert két tanítványa, Fekete Erika és Mondok Árpád tart
transztáncot. Garantált átváltozás, havonta egyszer..."
Részlet Palya Bea Ribizliálom című könyvéből