Garantált átváltozás, havonta egyszer.

„A transztánccal kezdődött a vele való ismerkedésem. A hagyományos kultúrákban megfigyelték, hogy a természet jelenségei, az embert körülvevő dolgok állandó mozgásban vannak, a tűz, a víz, a levegő, a föld, az állatok, és ennek van egy energiaáramlása. Ezt az áramlást érthetjük meg legjobban, ha a természetben fellelhető mozdulatokat, ritmusokat átvesszük, utánozzuk. Ebből a szándékból, ebből a mozgásból alakult ki a transztánc. Ilyen értelemben már az anyukája hasában úszkáló baba is transztáncos, átveszi az anya szívobbanásának ritmusát, az őt körülvevő környezet energiaáramlásával együtt mozog, folyamatos transzban lehet. Jaj, most hogy ezt írom, de jó lenne ott bent lenni...Vajon meg lehet-e innen érteni, hogy milyen az, folyamatos egységben lenni az engem körülvevő valamivel? Vajon a vágyakozás is megszűnne? Mi volna azzal az érzésemmel, hogy valaki vagy valami örökké hív, és nekem mennem kell, mi volna az elhivatottságommal, a valamit elérni akarásommal?
Időnként visszamegyek valami hasonló egységállapotba, például úgy, hogy fölszállok a huszonegyes buszra, és elmegyek a Jókai-klubba, ahol Wilbert két tanítványa, Fekete Erika és Mondok Árpád tart transztáncot. Garantált átváltozás, havonta egyszer..."
Részlet Palya Bea Ribizliálom című könyvéből

Itt feliratkozhatsz a Transztánc alkalmakról szóló hírlevélre

* kötelező megadni