Lépések a sötétben

"........Nehéz szavakba önteni mindazt, ami ezután bennem történt. Nem volt ismeretlen számomra a transzállapot, hiszen számtalan szabad táncban, körtáncban megéltem már ezt. A furcsa az volt, hogy be van kötve a szemem, és fogalmam sincs, merre lehetnek a többiek, hol vannak a falak, merre indulhatok. Ez a pici szorongás jó darabig kísérte a táncomat. Néhányszor hozzáértem másokhoz, ám mivel azt tapasztaltam, hogy komolyan nem ütközöm bele senkibe, egyre bátrabban ugráltam, sétáltam. Egy idő után kifejezett boldogságot és szabadságot éltem át. Annak a bizalmát és örömét, hogy bár tele van a terem ugráló, kiáltozó vagy éppen a földön fekvő emberekkel, mégis van helyem! Elférek, és szabadon haladhatok. Egy idő után azzal próbálkoztam, merre és meddig mehetek, kerestem a határokat, a kimozdulást, az irányváltást, a lépkedést az ismeretlen sötétségben. Egy idő után eltöltött a határtalan boldogság: szabad vagyok és elfogadható! Minden egyes lépésem lehetőség a változásra. Néha úgy éreztem magam, mint aki be van csípve, kicsit dülöngéltem, néha leültem, lefeküdtem, és hallgattam, ahogy a többiek mozognak, kiáltoznak. De mindvégig tudtam, hol vagyok, mintha a tudatosság és a képzelet peremén mozogtam volna. Csak amikor meghallottam a megbeszélt jelet, akkor döbbentem rá, hogy tökéletesen elvesztettem az időérzékemet. Úgy éltem meg, mintha csak percek teltek volna el a tánc kezdete óta, a jelzés viszont elkezdett visszahozni a valóságba, és megértettem, hogy legalább két óra telt el. Leheveredtem a földre, és hallgattam a zenét. Valaki betakart. Még percek telhettek el, amikor Árpád szólt, hogy levehetjük a maszkot és a kendőt. Mellettem teamécses égett, rajzlap és zsírkréta hevert a földön.

Aki akarta lerajzolhatta az élményeit. Még egy zárókörbe gyűltünk össze, de hogy ott mi történt, arra sajnos nem emlékszem, mert meglehetősen bódult voltam az átélt élményektől. Megnyugvással töltött el, hogy a nyitókörben nem kellett bemutatkozni, és a zárókörben sem kellett megosztani az élményeket. Az egész tánc a legteljesebb szabadság légkörében zajlott

A transztáncot bárki kipróbálhatja akár kíváncsiságból, akár valamilyen problémára keresve a választ. Van, aki azért jön, mert a tánc során az elnyomott indulatai fel tudnak szabadulni, mások a boldogságot élik meg közben, és kiegyensúlyozottabbak lesznek. Mindenesetre nem hétköznapi élmény!"

A cikk a www.blikk.hu-ban jelent meg  2010, márciusában Jánosi Vali -tól. 
http://www.blikk.hu/blikk_eletmod/tudat-es-tudattalan-hataran-a-transztanc-2134677

Itt feliratkozhatsz a Transztánc alkalmakról szóló hírlevélre

* kötelező megadni